A tatabányai Onering zenei stúdió vezetője keresett meg minket azzal a kéréssel, hogy a Gyűrűk ura világa alapján fessünk fel a stúdió süketszobájába egy kerek hobbitablakot, melyen keresztül ki lehet látni a Megyére.

A falfestmény elkészülését hosszas kutatómunka előzte meg, rengeteg anyagot gyűjtöttünk a filmből és az azon dolgozó látványtervezők munkáiból. Az ablak felosztása is John Howe tervei alapján készült, melyet a film díszleteinek elkészítésekor használtak.

Az ablak főbb vonalait szerkesztettük fel először, a vékonyabb osztásokat pedig a tájkép száradása utánra hagytuk, hogy az apró részletek ne zavarják a táj kompozíciójának kialakítását. Természetesen a tájkép felvázolásakor már figyelembe kellett venni ezeknek az osztásoknak a későbbi elhelyezkedését, hogy a kisebb, de lényeges kompozíciós elemek láthatóak maradjanak.

A tájkép három fő kompozíciós elemre épül, a távolban található dombok adják a hátteret, a közelebb lévő fa és hobbitlak bejárata pedig a kompozíció mélységének közepét. A kompozíció előterét a - technikailag inkább a tájhoz tartozó - virágok, valamint a szemlélőhöz legközelebb elhelyezkedő ablak adja.

Az ég és a felhők felfestése után következtek a távoli dombok, ezeknek a színével is érzékeltettük a távolságot, majd a fát és a legközelebbi dombokat alapoztuk sötét színűre.

Miután megszáradt az alapozás, következett a táj részleteinek megfestése. A lombozat megfestésénél arra figyeltünk, hogy a lombozat formáját adó nagy sötét lombokból néhány helyen aprólékosabb levél formákat fessünk. Erre azért volt szükség, mert a falfestmény szemlélőjében így azt az illúziót keltsük, mintha az egész lomb részletesen ki lenne dolgozva, ugyyanezt a hatást segítik elő a fényt érzékeltető világosabb levelek és árnyékos foltok. A fa törzsénél vonalkázással érzékeltettük a fa kérgét.

A fa készítésével egyidőben készült a hobbitlak, élénk és világos színekkel festettük ezzel is érzékeltettük a mesés hangulatú fényeket. Szintén ezt a hangulatot próbáltuk fokozni a színes nyíló virágokkal is.

Miután lefestettük egyszínűre az ablakkeretet, és ez idő alatt megszáradt a tájkép, megszerkesztettük az ablak vékony osztásait. Az osztásokat lealapoztuk, majd vékony ecsettel megfestettük a fényeket és az árnyékokat, majd néhány helyen érzékeltettük az ablaküveg csillogásait.

Bizzunk benne az elkészült kép ihletet ad majd a studióban dolgozó zenészeknek.